Az országunk lakosságának számottevő része az elmúlt tíz év "változatos" gazdasági folyamatai miatt mára a teljes elszegényedés közelébe jutott. Hogy miképp is, ha épp nem emlékeznél, lásd alul, a "színes írásban".
A hosszas bevezetés utána lényeg: négymilliónyi polgártársunk él 60.000 Ft-ot el nem érő jövedelemből. Ez a hatvanezer forint, akárhogy is nézzük az étkezés és lakhatás költségeit talán fedezi. Nehéz ősz előtt állunk. A nyári csapadékhiány miatt aligha lesz kiemelkedő termés, az élelmiszerek számottevő drágulása várható.
A két előbbi hír mellett ne hagyjuk figyelmen kívül azokat sem, amelyek a mélyszegénység által egyértelműen tömegeiben sújtott cigányságról, az utóbbi időben egyre fenyegetőbb konfliktushelyzetekről szólnak. A szélsőjobbos masírozások aligha tesznek jót a lét legalján élőknek. Úgy tűnik, mintha az lenne a cél, robbanjon már az a bomba, szakadjon már elő az indulat.
Borzasztó veszélyes lenne, ha a cigányság elkeserítő helyzetével visszaélő szélsőjobb provokációkat nem tudná a rendőrség leszerelni és a kormányzat nem gondoskodna az éhezés által fenyegetett emberek sorsának javításán.
Ugyanakkor nem látni semmiféle kormányzati reakciót. Talán csak annyit, hogy felette igen jól teszi a dolgát, na jó, a mellényt csökkenteni kell, meg a hangot is, de a jó úton járunk.
Munka nincs. Pénz nincs. Közmunka sincs. Segély sincs.
Nem kedvelem a mai kormányzatot, de nem kívánom, hogy egy éhséglázadás és az azt követő polgárháborús helyzet okozza a bukását, legkevésbé sem, mert az senkinek sem jó. Viszont az, hogy tenni kellene ellene, de azonnal, az biztos.
Mit lehetne? Talán valami központi ételsegélyezés? Segély-jegy rendszer? Tenni kellene valamit!
Belső tényezőként kiindulópont az első Orbán kormányzat meginduló
költekezése, a 2002-re felpörgetett ígéretgenerátor, a választást követő
licitelést komolyan beváltó Medgyesi kormányzat, majd ugyanezt a
politikát folytató első Gyurcsány kormány költekezése volt. Az őszödi
beszéd lett volna az a fordulat, amely visszaállította volna a
gazdaságot a normalitások útjára a második Gyurcsány kormány idején, de
ezt megakasztotta a beszéd politikai bomba hatása, amely gyakorlatilag
ellehetetlenítette a szükséges korrekciók véghezvitelét. Politikai
értelemben az akkori ellenzék "semmi sem drága a hatalomért"
politizálása megbéklyózta mindezt. A 2008-as válság meggyengült
állapotban érte az országot, a később egy évig regnáló Bajnai kormány
ideje nem volt elégséges hosszútávra kialakítandó rendszerek
megfogalmazására. Az újra fűt-fát ígérő ellenzék befutott, de elmúlt két
éve kormányzása csak tündérvilágban értelmezhető gazdasági szárnyalást
(sirály a vakond járatában) eredményezett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése