Elérhetők vagyunk még itt:

2012. augusztus 22., szerda

A Fidesz után 2. A köztársaságról és Magyarországról, valamint az Alaptörvényről és az összefogásról


A 2011-ben készített és 2012. január elsejével hatályba lépett Alaptörvény – talán sokaknak furcsán hangozhat – de még mindig jelentős részben köztársasági jellegű. Már csak felszínes olvasásra is a B. és C. cikk alapján nevesítetten egy köztársaságra kell vonatkozzanak. Az E. cikk 1-3.) bekezdése az európai értékek és kötelezettségek elismerését tartalmazzák. A példákat lehetne sorolni, amint bizonnyal ellenpéldákat is, de arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az Alaptörvény mai alacsony legitimitása ellenére is alapja lehet a köztársaság újbóli felállításának. Lényeges elemeit az Alkotmányból szinte szó szerint megörökölte.
Az első módosításnak nevezett jogi alakzat már nem ennyire egyértelmű.
Ami vitathatatlan, az Alaptörvény szövegteste ma a részben ismert, részben még ismeretlen  sarkalatos törvények révén jócskán kiegészül, áthatolhatatlannak tűnő bozót a laikusok számára. Külön bonyodalom a történeti alkotmányra, mint eleven jogi testre való hivatkozás (amely akár vissza is üthet, mint látható az Alkotmánybíróság májusi, a bírák nyugdíjazásáról szóló határozatából). Nehéz ezzel mit kezdeni, illetve lehet, hogy épp ez az, amely alapján könnyen visszájára fordíthatók az eredetileg a köztársaság leépítésére szolgáló okoskodások.
Az előbbiek lényege az, hogy a kormány leváltását komoly alkotmányjogi vizsgálódások kell megelőzzék, hogy a mai egyeduralmi rendszer demokratikus átalakulása biztosítható legyen. A kérdés az lehetne például, több más mellett, hogy miként lehet az Alaptörvény garanciája a valós Magyarországnak, magyarországi köztársaságnak.

Előbbiek alapján ugyan ellentmondásnak tűnik, de a valódi köztársaságot az Alaptörvényben deklarált léte mellett is újra fel kell állítani, mert a korábban írottak miatt – az intézmények egypárti megszállása – a demokratikus jogállam, tágabb értelemben a köztársaság lényeges intézményei jelenleg működésképtelenek.

Mi lehet a feladata az új hatalomnak, mit lenne célszerű zászlóra tűzni a győzelem érdekében? Alapvetően - a korábbi írásban felvázolt homokozó hasonlat szerint - a Fidesz országromboló hatalmának megtörése a cél és a jelenlegi, legfeljebb átmenetinek tekinthető pártalkotmány átdolgozása, új, valóban legitim alaptörvény létrehozása, amelyet a legitimálás alapvető eszközeivel szentesíteni szükséges (népszavazás útján például). Az új Alkotmány vagy nevezzük Alaptörvénynek, stabilitását biztosítani szükséges oly módon, hogy a napi politika többé ne tudja önös céljai szerint jelentős részeiben módosítani.

Most igazán alkotmányozási kényszer állt elő.

Az alkotmányos rendszer felülvizsgálata és helyreállítása mellett elengedhetetlen a kormányzat által, nyilvánvalóan hatalmának tartós biztosítására kinevezett tisztségviselők, vagy akár teljes hivatalok tevékenységének felülvizsgálata. A jelen kormányzat által létrehozott szervezetekbe konszenzus nélkül bejuttatott pártemberek azzal foglalták el helyüket, hogy ott a Fidesz hatalom érdekeit védjék. Ennek ellenére kerültek olyan szakértők is a rendszerbe, akik a közvélemény előtt merészeltek szembefordulni a kormánnyal, amikor úgy látták, a szakmai értékek és nemzeti érdekek helyett a párt és oligarcha érdekek kezdenek megvalósulni. A tisztelet miatt említem külön Ángyán József nevét. Az alkalmas, munkáját elfogulatlanul végezni képes emberek tehát, akik olykor ma is szembe mernek menni a kormány politikai elvárásaival, miért ne maradhatnának pozíciójukban? Az ilyen feladatok „mozgalom-semleges” felfogást igényelnek, amelyen az ilyen kiállással jól lemérhető, még akkor is "megfelelt" értékelésű lehet, ha eredetileg pártkatonának szánták az adott helyre. Végre méltányosságból is példát kellene adni.

Akármilyen tartósságú is lenne az Orbán kormány leváltására szövetkezők frontja, minden ellentétes ideológiából és érzelmi konfliktusból vagy szimpátiakérdésből eredő ellentétet félre kell tenni. Félre kell tenni, és fel kell készülni arra is, hogy sokan lesznek, akik az egységet megtörni akarják, hivatkozva a normális idők értékeire. De most nem lehet teret engedni a széthúzásnak, sőt látni kell azt is, hogy épp ezzel igyekeznek majd megtörni a demokratikus ellenzéki csoportosulás erejét kívülről is. Nem engedhető meg széthúzó, az individualizmusuknak megálljt, vagy legalább pihenjt parancsolni nem tudó politikusok jelenléte sem.

Előbbiek alapján minek kell megférnie egy ilyen szövetségben és mi nem tartozhat ide?
  • Egy ilyen szövetségben helye van az ország mindazon szellemi irányzatának, amelynek fáj az európai jövőnk elvesztése.
  • Egy ilyen szövetségben helye van mindenkinek, akit sért és felháborít mindaz, ami történt, mert elege van a jelen kormányzat hazugságaiból.
  • Egy ilyen szövetségben helye van annak is, aki pusztán a megélhetését igyekszik a politikára alapozni, de a közügyek érdekében cselekedve, akármennyire ellenszenves is ma a főállású politikus, mint létforma.
  • Egy ilyen szövetségben helye van a zöld gondolatnak, mert ma már nem képzelhető el modern állam ökológiai felelősségvállalás nélkül.
  • Egy ilyen szövetségben nincs helye a deklaráltan konzervatív gondolkodók és mozgalmak megtagadásának, mert ők történelmi folytonosságot hoznak, egy szervesen kialakult történelmünkből.
  • Egy ilyen szövetségben nincs helye annak, hogy a népi gondolat elavult lenne, vagy nem célravezető, mert a népi gondolat komoly szellemi ellenpólusa egyéb irányzatoknak, amelyekkel vitázva forrhat ki az új Magyarország.
  • Egy ilyen szövetségben nincs helye annak, hogy a liberális magyartalan, mert liberalizmus nélkül a magyar fejlődés elképzelhetetlen volt, mert élő lelkiismerete azoknak az elveknek, amelyek az általános emberi és társadalmi értékek jegyében fogantak.
  • Egy ilyen szövetségben nincs helye annak, hogy az MSZP-SZDSZ így vagy úgy kormányzott, mert jobban kormányzott (demokratikusabban), mint a jelenlegi, diktatúrába tartó hatalom.
  • Egy ilyen szövetségben nincsen helye annak, hogy a DK elnöke az a volt miniszterelnök, akiről annyi aljasságot hitettek el a politikai ellenfelei amennyit, el kell szakadni a kormányzati munkájának megítéléstől is, mert ez az ember bármit tett is miniszterelnökként, alapvetően demokrataként tette.
  • Egy ilyen szövetségben nincs helye a hagymázos szélsőségeknek, legyen az vallási, ökológiai, ideológiai, mert csak egy célja van ennek a szövetségnek: megteremteni azt a teret, ahol ezek a kérdések szabadon megvitathatók lesznek.

Ezek után persze könnyen felvethető, hogy ez a javaslat elvtelen lenne. Nem, a javaslat nem elvtelen. Olyan harchoz keres szövetségeseket, amelynek célja a normális politikai közeg újólagos megteremtése, ahol a normál politikai elvek lehetnek újra irányadók. Aki ezt nem ismeri fel, aligha reálpolitikus. Aki pedig a Fidesz megszelidíthetőségében gondolkodik, úgy vélem, aligha érti a mai hatalom működésének mechanizmusát.


Kapcsolódó bejegyzések:

A Fidesz után 1. A Fidesz hatalmának megtöréséről

A Fidesz után 3. Az alkotmányos rendről

LMP és a többiek: most nem lehet más a politika



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése